Levegő be, levegő ki. El kell képzelnem egy virágot. Milyen virágot képzeljek el? Tulipánt? Pipacsot? Ezeket szeretem a legjobban. Egy szép tulipánt akarok látni magam előtt. Meg is jelenik. Körülötte minden fekete. Egy fénycsóva világítja meg, de az egész kép olyan...üres. Levegő be, levegő ki. Bevillan egy sárga virág. Nem akarom, de nem tűnik el. Olyan, mintha ki lenne fordítva. Nem tetszik. Utálom a sárgát, én is sárgának tűnök tőle. Miért ez a csúnyaság jut eszembe? Aztán kontextust kap. Látom a fehér házat, a loggiát, a fügefát, a régi homokozót, az óriási cseresznyefát, a zöld kerítést, hallom a tyúkuk pakkpakk-jait... Omáék kertjében vagyok. Nem a belső kertben, hanem a külsőben, a gyümölcsfák előtt. Csak a cseresznyefa van előttem, az az óriási, gyönyörű cseresznyefa. Imádom, amikor virágzik. Imádom a gyümölcsét. Régen sokkal több volt; most már ő is öregszik. A hátsó kert kerítésén még pont benyúlnak az ágai, amikor a sok terméstől meghajolnak. Onnan, a...