Felülíró

Ez bennem ez a giga nagy disszonancia, ezért nem tudom elengedni, ami történt. Az agyammal felfogom, hogy mire volt ez jó neked, hogy miért csináltad, de közben dolgozik bennem ez a düh, hogy én végigcsináltam ezt a két évet egy olyan kapcsolatban, ami sem fizikailag, sem érzelmileg, sem szexuálisan nem volt kielégítő. Én nem engedtem meg magamnak, hogy gyenge legyek, én kitartottam és végigcsináltam, de te nem. Te megengedted magadnak, pedig nekem lett volna meg minden okom gyengének lenni. Képes vagy azt mondtani, hogy szexuális vonzalom miatt történt, tényleg, képes vagy nekem ezt hajtogatni, amikor ez annyira kevés, hogy arra nincsenek szavak. Még baszdmeg gumit is elmentél venni! Bementél egy boltba, mert arra gondoltál, hogy nehogy teherbe ejtsd azt a lányt, akivel meg fogsz engem csalni. Ez nem csakúgy megtörtént, ilyenek nem történnek meg csakúgy. Előttem van ahogy smúzoltok, ahogy rámászol, ahogy tapogatod a BKV-n, ahogy már az ajtóban ledugod a nyelvedet a torkán, ...

Ilyen dolgok nem történnek meg csak úgy. Az alkohol és a szexuális vonzalom nem kifogás és nem is indok; de ezt gondolom te is tudod. Csak valami mögé rejtőzöl, hogy ne kelljen szembesülnöd a valódi okokkal. De amíg hárítasz, nem fog megoldódni semmi. Neked erre tényleg szükséged volt. Ha nem lett volna, nem történt volna meg. Tudtad, hogy milyen vagy, ha iszol, tudtad, mi történik ekkor. Tudtad, hogy mi a kockázat, de nem foglalkoztál vele, mert igazából akartad. Kellett, hogy valaki egyszerű legyen, hogy ne kelljen bizonyítanod, hogy férfinak érezhesd magad, hogy úgy érezd, te irányítasz, és azt csinálhasd, amihez kedved van. Hiába történt meg egyszer, megtörtént másodszor is, aztán harmadszor is. Nem volt elég egy hiba, neked kellett a többi is. Továbbra is kellett Andi, kellett a lehetőség. Mert úgy érezted, szükséged van rá, ezekre az érzésekre. És ezért ez a kis hárem, amit magad köré építesz... Igazából egyikük sem a barátod. Egyikükről sem beszélsz érzésekről, egyikükkel sem ...