Ugrás a fő tartalomra

Nagyon nehezen engedem el a Tanárt,

pedig most Marcira kellene koncentrálnom. Ugyanolyan elbizonytalanodásban van, mint én is voltam már kétszer, csak én nagyobb cirkuszt csináltam belőle. Mellette kell lennem, meg kell mutatnom, hogy kitartok mellette és hogy bízhat bennem. Minden rendben lesz.

Utolsó beszélgetésem a Tanárral:
Én: Ne csináld ezt, beszélj hozzám. Utálom, hogy nem tudom, mi van a fejedben. Találkozhatnánk valamikor? Csak egyszer. Nem fair, hogy csak szavakat kaptam, de nem történt semmi. Üresnek érzem magam.
Ő: Nem fogok veled találkozni, mert az megcsalás lenne. Kísérleteztünk a nyitott kapcsolattal, de megbukott. Nem fogom kockáztatni a barátnőm elvesztését és nem fogom bántani, szeretem őt.
Nem fog történni semmi köztünk, nem lehetünk barátok és nem maradhatunk kapcsolatban. Sajnálom, ha igazságtalannak tűnik, de a barátnőm mindig az első lesz.

Fáj, kicsit megalázó, de teljesen érthető. Nem haragszom senkire, talán csak magamra, hogy elhittem, hogy megkaphatom azt, amit szerettem volna. Sokat vártam egy ilyen emberre, és nem nagyon akarom elhinni, hogy tényleg ennyi volt.
Le kell zárnom, értelmetlen ezen kattogni és várni a csodára.

Most senkihez sincs kedvem. Szerintem a Hollandnak sem írok vissza.
Fű, hát nem gondoltam volna, hogy ez lesz ebből.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

I’ve been thinking a lot since our last conversation, and I’ve come to the conclusion that the best thing for me right now is to stop keeping in touch. I feel that you – understandably, no shade – can’t give me the stability I need at the moment. I’ve been holding on very tightly to what we had, and if I keep doing that, I feel like I’ll be taking away the chance for us to possibly find our way back to each other in the future. I’d be happy to see you when you’re back in Prague and if you feel stable enough to continue what we had, but until then, it’s better for both of us to focus on what lies ahead. Take care, lindo! Whatever will happen, I’ll always cherish our time together, and I truly hope life gives you everything you’re hoping for – you deserve that and so much more. ❤️ ____________ Thank you for understanding! Yes, our perspective is very different: I’m not going through the most traumatic and challenging time of my life, all I know is that I miss you and I want to see you ag...

Játék

"Köszönöm, hogy ezt megosztottad velem, tudom, hogy nehéz ilyenekről beszélni, és örülök, hogy nekem el szeretted volna mondani." Nem hagy nyugodni a gondolat: más filmet néztem végig? Ezért szorongok ennyire, mert nem akarom látni, hogy mi a valóság? Lehet, hogy ez tényleg csak szex. Lehet, hogy amit ebben az egy hónapban építgettünk, azt most kijátszottuk, és így kifulladt az egész. Lehet. Minden lehetséges. Az is lehet, hogy csak egyszerűen éli az életét, fut, úszik, dolgozik, most síel, aztán majd pár napon belül megint küld pár hangüzit, és folytatódik az egész tovább.  Vagy nem.  Nem tudom.  "Nagyon különleges, ahogy leírod a dolgokat és az érzéseket, ahogy használod a szavakat." Egyszer így látom a dolgokat, egyszer úgy. Nem beszélgetünk, eddig is így volt. Hetente küldtünk egymásnak hangüzenteket, de ennyi. Alapvetően azt gondolnám, hogy ez normális. Nem akarnék folyamatosan dumálni, nyomasztó lenne. Mégis, az együtt töltött éjszakák után most azt várnám, ho...
Tele vagyok szorongással. Most éppen jobb, de ha nem figyelek, nem tudatosítok, újra meg újra befeszít. Amikor megismerkedem valakivel, aki tetszik, úgy érzem, hogy nem lehetek önmagam. Önmagam vagyok, de valahogy mégsem érzem erre feljogosítottnak magam. Olyan, mintha az, aki tetszik, az, akinek tetszeni akarok folyamatosan figyelne. Folyamatosan figyelnénk egymást. A körül forognak a gondolataim, hogy milyennek lát. Milyennek hall. Lát-e egyáltalán. Mikor látja meg a rossz oldalam? Ő is olyan rondának lát-e profilból, mint én magamat? Akkor is erre gondolok, amikor egyedül vagyok. Akkor is velem van a szobában. Mint egy rossz isten, akinek meg kell felelnem.  Az elején azt hittem, hogy ő nem nyomkodja a piros gombjaimat, aztán most itt vagyunk. Egy óceánnal arrébb nem tudom éppen, mit csinál, de így is teljes testtel nyomja őket. Egy nagy piros gomb vagyok. Van időm, de még sincs. Szabad vagyok, de nem vagyok az. Gúzsba kötöm saját magam. Mérgez a saját elmém.  Ma volt az el...