Gondolhattam volna, hogy komolyabban randizik valakivel, tök egyértelmű volt, de nem fogtam fel. Ha nem jön össze valakivel, valószínűleg most éppen szexelnénk.
Hullámokban törnek rám az érzések. Reggel olvastam csak el, amit írt, akkor nagyon rossz volt. Aztán rájöttem, hogy nincs miért szomorkodnom, de skalpnak azért jó lett volna. Egy-két üzenetet váltottunk, én átmentem maradjunk-barátok-cukiba, aminek semmi, de semmi értelme nem volt, minden esetre én szeretek pozitív emlék lenni. Mintha számítanék. Na, azóta megint egy kicsit rossz.
Nehezen engedem el ezeket az érzéseket, pedig az a lényeg, hogy nekem van valakim, akit szeretek, a többi az csak hab a tortán. Nem gondoltam volna, hogy az elutasítás ilyen rosszul esik... Még sosem volt ilyenem. Kedveltem őt végül is, szóval nem is baj, hogy nem mélyültek el a dolgok, lehet, még rosszabbul jövök ki. Most megtanulom, hogy kell elengedni ezeket a dolgokat.
Elég meredek, amibe belevágtunk, de még mindig nem érzem rossz döntésnek, sőt...! Ami az eddigi legfurcsább az az, hogy kölcsönadtam Neki és a szeretőjének a lakást szombat estére, cserébe a leányzó küldött nekem egy gyönyörű nyakláncot. Alig várom, hogy megismerjem, főleg, mivel mi is el fogjuk mélyíteni a kapcsolatunkat, ha minden igaz. :)
Kitárult a világ, mintha esnék lefelé. De jó érzés. Szerettem volna, ha ez összejön, egy darabig még biztos fogok szomorkodni emiatt, de ennek valamiért így kellett történnie. Kicsit mondjuk sajnálom, hogy nem feküdtem le vele már az első alkalommal. Most olyan befejezetlennek érzem a dolgokat.
Na mindegy. Hagyom, hogy megtörténjen velem az élet.
Hullámokban törnek rám az érzések. Reggel olvastam csak el, amit írt, akkor nagyon rossz volt. Aztán rájöttem, hogy nincs miért szomorkodnom, de skalpnak azért jó lett volna. Egy-két üzenetet váltottunk, én átmentem maradjunk-barátok-cukiba, aminek semmi, de semmi értelme nem volt, minden esetre én szeretek pozitív emlék lenni. Mintha számítanék. Na, azóta megint egy kicsit rossz.
Nehezen engedem el ezeket az érzéseket, pedig az a lényeg, hogy nekem van valakim, akit szeretek, a többi az csak hab a tortán. Nem gondoltam volna, hogy az elutasítás ilyen rosszul esik... Még sosem volt ilyenem. Kedveltem őt végül is, szóval nem is baj, hogy nem mélyültek el a dolgok, lehet, még rosszabbul jövök ki. Most megtanulom, hogy kell elengedni ezeket a dolgokat.
Elég meredek, amibe belevágtunk, de még mindig nem érzem rossz döntésnek, sőt...! Ami az eddigi legfurcsább az az, hogy kölcsönadtam Neki és a szeretőjének a lakást szombat estére, cserébe a leányzó küldött nekem egy gyönyörű nyakláncot. Alig várom, hogy megismerjem, főleg, mivel mi is el fogjuk mélyíteni a kapcsolatunkat, ha minden igaz. :)
Kitárult a világ, mintha esnék lefelé. De jó érzés. Szerettem volna, ha ez összejön, egy darabig még biztos fogok szomorkodni emiatt, de ennek valamiért így kellett történnie. Kicsit mondjuk sajnálom, hogy nem feküdtem le vele már az első alkalommal. Most olyan befejezetlennek érzem a dolgokat.
Na mindegy. Hagyom, hogy megtörténjen velem az élet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése