Ugrás a fő tartalomra

Zavar az erőben

Egyre csak kavarognak az érzések. Többnyire még mindig pozitívan állok a dolgokhoz, csak még mindig nehezen szokom. Nekem továbbra sem jön össze semmi érdekfeszítő, egy randim volt, az is siralmasan sikerült. A Holland írt, tegnap, annyit, hogy "Boo". Most erre mégis mi a fenét lehet válaszolni? Hihetetlenül kívántam őt, de nem tett jót az elutasítás. Bárkit is nézek a közelemben, ő volt az egyetlen, aki bármennyire is megmozgatott, meg valamennyire én is tetszhettem neki, de ez így... Mégsem olyan különleges az a lány, akivel összejött... 10 napja? Persze, elindult a kattogás, de amíg nem tud valami konstruktívat írni, azt hiszem, továbbra is felejtős marad a dolog. De azért nehéz büszkének és erősnek maradni...
A másik oldal most épp jobban leköt és igazából eléggé zavar is.
Megismerkedtem a Butikos Lánnyal hétfőn. Elég közelről. Ami nagyon jó volt. Hihetetlen élmény... De történt azóta egy-két dolog, ami miatt megint szkeptikus vagyok. Na de nem a nyitott kapcsolatban, hanem azt nem értem, hogy a szerető mégis mit érez, milyen szerepet próbál betölteni?
Már kétszer is találkoztunk, másodszorra kávézni mentünk. Hiába adja a a keményet, látszik rajta, hogy rengeteg érzés kavarog benne is. Nagyon határozott lány, hihetetlen szexuális étvággyal és zavaros gondolatokkal.
Volt már nő, akit jobban megkívántam nála, nekem annyira nem az esetem, de azért nem kellett bennünket félteni, hamar megtaláltuk a közös hangot. Kétségtelenül élveztem, de az agyam néha mást diktál, mint amit érzek. Hihetetlen fesztelenül tudtam viselkedni eben a szituációban, mint egy kisgyerek, aki új játékot kap, az agyamban mégis kavarogtak a gondolatok. Nem lesz ez sok? Jó lesz ez így? De nem álltam meg. Nem akartam megállni.
Az a fajta gyengédség, amit egy lány ad, nem hasonlítható össze egy férfival. Mindkettő isteni, de közük sincs egymáshoz. Hárman szórakoztunk, felvezettük a felvezetnivalót, de nagyon nem szaladtunk előre. Még szerencse, hogy épp menstruált, ha mindenki beszállhatott volna lehet, elsietjük a dolgokat.
Nagyon éveztem a hétfőt, a csütörtöki beszélgetés is nagyon jóra sikeredett, bár, azt hiszem, nem lennénk barátnők, ha nem így alakulnak a dolgok. ..vagy ki tudja.
Ami viszont tegnap történt, az nekem még mindig nem tiszta. Marci reakciói is kicsit összezavartak, de őt megértem. A lányt nem.
A Butikos Lány megsértődött és valami irgalmatlan hisztit lenyomott Marcinak. Hogy miért? Mert a kedves megosztotta vele, hogy elég jó estét töltöttünk kettesben. Ez nekünk azért is volt most fontos, mert előtte nap nem jött össze, eléggé kiborult a bili. Összetett volt ez is, benne volt egy rakat idegesség és néhány félreértelmezett reakció, plusz átlag párkapcsolati problémák, szóval tényleg nagy volt a nyomás, de másnap sikerült elengednünk magunkat.
Na ezt a lány nem tudta, mert miért is mondtuk volna neki el, de Marci megjegyzése dicsekedett és ez nem tetszett neki. Volt ebben a hisztiben minden: pánik, kétségbeesés, zavarodottság, holott ő azt mutatja, hogy sosem ilyen.
Hiába tudom, hogy nem így van, mégis kicsit olyan volt, mintha ki akarná sajátítani magának Marcit. Az is megfordult a fejemben, hogy beleszerethetett, de ezt ő tagadja. Marci rosszul érzete magát, amikor velem kellett volna törődnie, a lány elutasítása és közönye csak még jobban felhúzta. Ő ilyen, gavallér, mindenkinek jót akar.
Még másnap reggel is érdekes volt a hangulat, mi azóta nem is beszéltünk a lánnyal.
Ami zavar az az, hogy ő feszültséget is levezet Marcin. Azt mondta neki, hogy megütné, közben pedig kívánja. Ír neki, ha nem tud aludni. Folyamatosan beszélgetnek. Nem féltékeny vagyok, ez valami más. Zavar, hogy nem tudja a lány, hogy hol a helye úgymond. Féltem a barátomat, mert ő mindenkinek jót akar, az ilyen lelki roncsokat vonzza magához. Mert egyszerűen makulátlanul jó ember. Engem is ezzel fogott meg. Amikor a szemedbe néz, a lelkedig lát. Nem a szex zavar, hogy izgatják egymást, hogy jól érzik...egymást, az érzelmi kapcsolat mélysége és széles skálája, az bök eléggé.
Marci már 10-szer megkérdezte, hagyjuk-e, küldje-e el, de nem vagyok képes azt mondani, hogy igen. Belementem a játékba és akár én is lehetnék ilyen helyzetben. Majd alakulnak a dolgok, bizakodó vagyok. Sosem szerettem még őt ennyire, hihetetlen vágyat és mérhetetlen szeretetet érzek iránta. Amióta látom, hogy más és mással milyen, mintha fejbe vágtak volna. Ő a legjobb dolog, ami valaha történt velem és tudom, hogy ez kölcsönös. Érezteti velem.
Bárkinek lehet rossz napja, nem akarom elkönyvelni ezt az egészet így, de tudjuk, hogy nehezen dolgozok fel néhány dolgot. Na, ennek még kell egy kis idő.
Sok, sok minden történik, rövid idő alatt. Nem tudok koncentrálni...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

I’ve been thinking a lot since our last conversation, and I’ve come to the conclusion that the best thing for me right now is to stop keeping in touch. I feel that you – understandably, no shade – can’t give me the stability I need at the moment. I’ve been holding on very tightly to what we had, and if I keep doing that, I feel like I’ll be taking away the chance for us to possibly find our way back to each other in the future. I’d be happy to see you when you’re back in Prague and if you feel stable enough to continue what we had, but until then, it’s better for both of us to focus on what lies ahead. Take care, lindo! Whatever will happen, I’ll always cherish our time together, and I truly hope life gives you everything you’re hoping for – you deserve that and so much more. ❤️ ____________ Thank you for understanding! Yes, our perspective is very different: I’m not going through the most traumatic and challenging time of my life, all I know is that I miss you and I want to see you ag...

Játék

"Köszönöm, hogy ezt megosztottad velem, tudom, hogy nehéz ilyenekről beszélni, és örülök, hogy nekem el szeretted volna mondani." Nem hagy nyugodni a gondolat: más filmet néztem végig? Ezért szorongok ennyire, mert nem akarom látni, hogy mi a valóság? Lehet, hogy ez tényleg csak szex. Lehet, hogy amit ebben az egy hónapban építgettünk, azt most kijátszottuk, és így kifulladt az egész. Lehet. Minden lehetséges. Az is lehet, hogy csak egyszerűen éli az életét, fut, úszik, dolgozik, most síel, aztán majd pár napon belül megint küld pár hangüzit, és folytatódik az egész tovább.  Vagy nem.  Nem tudom.  "Nagyon különleges, ahogy leírod a dolgokat és az érzéseket, ahogy használod a szavakat." Egyszer így látom a dolgokat, egyszer úgy. Nem beszélgetünk, eddig is így volt. Hetente küldtünk egymásnak hangüzenteket, de ennyi. Alapvetően azt gondolnám, hogy ez normális. Nem akarnék folyamatosan dumálni, nyomasztó lenne. Mégis, az együtt töltött éjszakák után most azt várnám, ho...
Tele vagyok szorongással. Most éppen jobb, de ha nem figyelek, nem tudatosítok, újra meg újra befeszít. Amikor megismerkedem valakivel, aki tetszik, úgy érzem, hogy nem lehetek önmagam. Önmagam vagyok, de valahogy mégsem érzem erre feljogosítottnak magam. Olyan, mintha az, aki tetszik, az, akinek tetszeni akarok folyamatosan figyelne. Folyamatosan figyelnénk egymást. A körül forognak a gondolataim, hogy milyennek lát. Milyennek hall. Lát-e egyáltalán. Mikor látja meg a rossz oldalam? Ő is olyan rondának lát-e profilból, mint én magamat? Akkor is erre gondolok, amikor egyedül vagyok. Akkor is velem van a szobában. Mint egy rossz isten, akinek meg kell felelnem.  Az elején azt hittem, hogy ő nem nyomkodja a piros gombjaimat, aztán most itt vagyunk. Egy óceánnal arrébb nem tudom éppen, mit csinál, de így is teljes testtel nyomja őket. Egy nagy piros gomb vagyok. Van időm, de még sincs. Szabad vagyok, de nem vagyok az. Gúzsba kötöm saját magam. Mérgez a saját elmém.  Ma volt az el...