Ugrás a fő tartalomra

Olyan ember kell...

Olyan emberrel szeretnék együtt lenni, aki tartja a szavát. Aki tudja, mik a határai, és aki tiszteletben tartja az én határaimat. Olyan emberrel szeretnék együtt lenni, aki figyel arra, amit mondok, aki megpróbálja megérteni, ha én valamiről máshogy gondolkozom. Aki akkor is tisztel, amikor épp utál. Olyan ember kell, aki próbálkozik.

Olyan ember kell, aki akkor is igazat mond, ha éppen nehéz őszintének lenni. Aki a valóságban él velem, nem egy alternatív univerzumban. Aki nem a saját szabályai szerint értelmezi az én szabályaimat. Olyan ember kell, aki megbecsül, olyan ember kell, aki teret ad, annyit, amennyit én is neki.

Olyan ember kell, aki csapatjátékos. Aki a közös érdeket tartja szem előtt, és igyekszik érzelmi biztonságot nyújtani; nem azért, hogy magának bizonyítson, hanem azért, hogy nekem bizonyítson. Aki úgy dolgozik magán, ahogy én.

Olyan ember kell, aki magamért akar. Aki tudja, hogy ahogy én sem, úgy ő sem tökéletes. Olyan ember kell, aki minden nap engem választ, akivel egymást választjuk, és együtt törekszünk azért, hogy mindkettőnk boldog lehessen.

Olyan ember kell, akivel vigyázunk egymásra, akivel számíthatunk egymásra, akivel nem okozunk fájdalmat egymásnak. Olyan ember kell, akivel ha mégis hibázunk, közösen megjavítjuk azt, ami elromlott. Olyan ember kell, aki elkötelezi magát mellettem, és aki mellett én is el tudok köteleződni.

Olyan ember kell, aki meg akarja oldani. Aki nem ijed meg a problémáktól, hanem megpróbál elébük menni. Olyan ember kell, aki elég bátor ahhoz, hogy szeressen.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

I wanted to tell you so many things when we meet, but it seems that will never happen. So I don’t really have another choice but to talk about my feelings to a phone, again. Maybe you’ll listen, maybe you won’t — it doesn’t really matter at this point. I just wanted to put it out there before my birthday. You know, starting with a clean slate, or something like that.  Cutting contact with you was one of the hardest things I’ve ever done. I cared about you deeply. I worried about you all the time. But after you went back in April, slowly but surely, it started to feel like there wasn’t really space for me in your life anymore. And that’s okay — it was a very messed-up situation, you needed space, and I wanted to support you. But in the end, I felt like my needs and feelings weren’t really considered anymore. That since you didn’t need me as much, it was somehow okay to be careless with me. Having that closeness, curiosity, reciprocity, and consistency in the beginning meant the worl...
Megjegyzés küldése
További információk
Volt egy barátnőm az oviban, Ivett. Már nagyon fiatalon is odáig volt a fiúkért. Én is, de én csak titkon, csendben. Zsolti volt a leghelyesebb fiú a csoportban. Megkért, hogy legyek a barátnője. Olyan boldog voltam... Aztán kiderült, hogy ugyanezt kérte Ivettől is. Teljesen összezavart, nem értettem, hogy ennek mi az értelme. Miért kell játszani ezt a játékot? Miért kell megbántani másokat, akik nem érdemlik meg...? Nem emlékszem, hogy Ivettel beszéltünk-e a dologról. Nagyon közeli barátnők voltunk, egy ideig azt hittem, hogy szerelmes vagyok belé. Borzasztó korán elkezdett érdekelni a szex és a szexualitás, el is indultunk ebbe az irányba. Így visszanézve csak közelségkeresés volt, de ijesztő belegondolni, hogy ennyire át akartam lépni ezt a határt.  Ez a mintázat az egész életemet végigkísérte. Sok fiú tetszett, de sosem történt velem semmi ezen a területen. Mindig a barátnőimet választották, őket akarták. Én pedig félreálltam. Ha valaki nem engem akar, hát legyen, ha a barátaim...
Megjegyzés küldése
További információk
Július van. Másfél hónapja egy szót sem beszéltünk. És nem tudom, még meddig nem fogunk. Néha azt érzem, hogy bármelyik percben megszólalhat a telefonom, máskor pedig azt, hogy a nyáron már nem fogok róla hallani. De az is lehet, hogy soha többé nem fogom látni.  Ettől félek a legjobban, hogy itt fogok maradni ezzel a sok nehéz érzéssel, és igazából sosem fogom tudni rendesen lezárni, mert nem tudom, mi történik vagy történt valójában. Előfordul az is, hogy magamat hibáztatom emiatt, végül is, én intéztem el, hogy ne legyen köztünk kommunikáció. Ha nem lennék ilyen hiperérzékeny, ha egy kicsit erősebb tudtam volna maradni, akkor legalább tudnám, hogy mi van. Aztán visszakérdezek magamnak: tudnám, hogy mi van? Ő sem tudja, hogy mi van, akkor én honnan tudnám?  Én nem vagyok olyan jó a lebegésben, mint ő. Pillanatok alatt beszorongok egy-egy gondolattól. Bár ő a legerősebb indikátor, nem csak a brazil miatt. Ahogy változik az anyámékkal a kapcsolatom, ahogy leér az, hogy tényleg...
Megjegyzés küldése
További információk